Elődeink

HÍRES VENDÉGLÁTÓK, AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK

BRIAT-SAVARIN ( 1755-1826 )

A francia és a nemzetközi gasztronómia kiemelkedő képviselője.Leghíresebb műve Az ízlés filozófiája címmel 1912-ben jelent meg Magyarországon.

ESCOFFIER ( 1846-1935 )

A századforduló Európájának leghíresebb konyhaművésze,jelentős könyve 1890-ben, La Cuisines Classique címmel jelent meg. Nevéhez fűződik a modern francia és nemzetközi konyha kialakulása.Kezdeményezésére alakult meg a Szakács Egyesületek Világszövetsége,ő volt az első elnöke.II.-Vilmos német császár mondta : Én csak német császár vagyok,de ön, Escoffier úr az összes szakácsok császára.

MARCHAL JÓZSEF ( 1832-1914)

III.Napóleon udvari konyháján tanult. Német császár, orosz cár, és főhercegek konyhamestere volt.Magyarországon 1863-tól a Nemzeti Kaszinót vezette, aztán az Angol Királynő Szálloda tulajdonosa lett.Legtehetségesebb tanítványa Palkovics Ede volt. Fia: ifj. Marchal József ( 1869-1939 ) a szegedi Tisza, a budapesti Royal, Gellért, és a lillafüredi Palota Szálló vezetője volt.A róla elnevezet étel ma is népszerű.

GUNDEL JÁNOS ( 1844 - 1915 )

Bajor földről 13 éves korában jött Budapestre. Itt tanúlta a szakmáját, kezdetben, mint borfiú. 9 évesen már öt nyelven beszélt. Az Arany Sas főpincére lett, elvette feleségűl a tulajdonos unokahúgát, Kommer Annát, majd önállósította magát. A Bécsi Sörház, a Virágbokor tulajdonosa volt. Majd egy évtizedig visszavonult, és a közéletnek élt, azt követően az István Főherceg bérlője lett. A Szállodások és Vendéglősők Ipartársulatának elnöke, majd díszelnöke volt. Nevéhez fűződik az ipar képesítéshez kötésének kezdete, szociális és kulturális alapok létesítése, nemzetközi kapcsolatok felvétele, ápolása, a szakma elismertetése. Ferenc József Lovagrenddel tüntette ki.

DOBOS C. JÓZSEF ( 1847-1924 )

Szakács, cukrászmester, szakíró volt. Világszerte ismert a róla elnevezett Dobostorta. Csemege kereskedése volt saját készítésű ételekkel, különlegességekkel. Több könyve jelent meg, jelentősebb 1904- ben Magyar - Francia szakácskönyv címmel.

GERBEAUD EMIL ( 1854 - 1919 )

Cukrász és csokoládégyáros volt. Németország, Franciaország, és Anglia töb nagy cukrászüzletében tanult és dolgozott. 1884 - ben Magyarországra jött, és társult Kugler Henrik cukrászmesterrrel, majd átvette a Vörösmarty téren lévő üzletet. Az Országos Iparegyesület Cukorgyártási Szakosztály elnöke lett. 1909 - ben megvásárolta és korszerűsítette a Fiumei Csokoládégyárat. Francia Becsületrendet kapott.

GLÜCK FRIGYES ( 1858 - 1931 )

A magyar szálloda- és vendéglátóipar külföldön is nagyra becsült képviselője, fejlesztője volt. Ő alapította az első pincér iskolát. A Pannonia Szálloda tulajdonosa volt. A Magyar Vendéglősők Országos Szövetségének elnökének választották. Magyar- francia, magyar-német, magyar-angol pincér szakszótárt adott ki. Nevéhez fűződik a Budapest János-hegyi Kilátó és a Látó-hegyi Árpád Kilátó létesítése. M ű v e : Az Ínyesmesterség Könyve, szerzőtársa Stadler Károly.

TÖRLEY JÓZSEF ( 1858 - 1900 )

Pezsgőgyáros. Franciaországban, Reimsben tanulta meg a pezsgőgyártást. 1882 - ben hazatért, és Budafokon megalapította a pezsgőgyárat.

MARENCICH OTTÓ ( 1875 - 1964 )

A magyar vendéglátó- és szállodaipar nagy alakja volt. Bécsben és Lausanne- ban tanult, majd Európa nagy szállodáiban csiszolta tudását. Hazatérve a Hungária Nagyszálló igazgatója lett. A Nemzetközi Szálloda Egyesület vezetőségi tagjának választották. Kormányfőtanácsos, az osztrák érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Szakíró, szakmai utánpótlás nevelésével is foglalkozott. Szakkönyvei: Szótár a vendéglősipar részére, étlap helyesírása, Négynyelvű vendéglátóipari kézikönyv, Négynyelvű étlapszótár, Vezérfonal a szálloda és vendéglőüzem szervezéséhez és vezetéséhez.

GUNDEL KÁROLY ( 1883 - 1956 )

A magyar és nemzetközi vendéglátás kiemelkedő egyénisége volt. Magyarországon kívül Svájc, Anglia, Franciaország, Németország nagyhírű üzleteiben tanult. 1910-ben vette át a Városligeti Wanpetics vendéglőt ( azóta Gundel étterem ), és egy ideig bérelte a Royál és a Gellért éttermeit.

Irodalmi tevékenysége : Kis magyar szakácskönyvek ( 1937 ), A vendéglátás művészete ( 1934 ), A vendéglői felszolgálás kézikönyve ( 1926 ), ( Reichard Györggyel közösen ), A vendéglátás mestersége ( 1940 ), Az evés dolgáról inségben és bőségben ( 1942 ), előadás, Vendéget látni, vendégnek lenni ( Karinthy Frigyessel ).A híres publicista, Joseph Wechsberg 1948 -ban Budapesten tartózkodott, és találkozott Gundel Károllyal. Élményeiről beszámolt az egyik írásában. Miután bekisérték, az étteremben asztalhoz ültették, az üzletvezető átnyújtotta a magyar és francia nyelvű étlapot.Amíg ezen tűnődtem, egy testes ember jelent meg, udvariasan meghajolt, de ezt korántsem eltúlozva. Bemutatkozott, ő Gundel Károly, és mint szívesen látott vendéget üdvözölt.Valóban olyan volt, ahogy New York-i ismerőseim leírták : erős, toronymagas, tölgyfához hasonló, méltóságteljes jelenség, erősen barázdált arccal, kopasz fejjel és hatalmas tokával, amely fekete csokornyakkendőjét félig eltakarta. Sokdioptriás szemüveget, fekete egysoros zakót és egy régimódi ezüstszürke mellényt viselt.

Szívélyesen elmosolyodott, majd azt mondta : Boldog lenne, ha a vacsorám , kiválasztásában segíthetne. Az ajánlatot elfogadva invitáltam üljön mellém, ő válaszolta: " élvezze vacsoráját egyedűl, később visszajövök " és elment. Amíg ettem, még kétszer sétált arra, megállt érdeklődni, vajon minden rendben volt- e ? Amikor feketekávémat fogyasztottam barackpálinkámmal, asztalhoz ült és elbeszélgettünk. A vendéggel való törődés magasiskolája ez.

SCHNITTA SÁMUEL ( 1898-1968 )

Nagytekintélyű hazai és nemzetközi éttermi szakember volt. Tanulmányai után Európa nagyvárosaiban csiszolta tudását. Hazatérve a Dunapalota, majd a II. világháború után 1948-1958-ig a Margitszigeti Nagyszálló éttermi munkáját irányította. Az éttermi munkában nemzetközi iskolát teremtett. Szakiskolai tanár volt 15 éven át, 30 különféle szakirányú tankönyvpótló jegyzetet írt. 1965-67-ben jelent meg a Felszolgálói ismeretek című szakkönyve, amelyen több generáció tanulói nőttek fel. Étlapszerkesztés szakkönyve szintén jelentős. 1998-ban Schnitta-díjat alapított a Magyar Gaszronómiai Szövetség, amely életműdíjat a szakma fejlesztésében és tanulók képzésében kiemelkedők részére, évenként adják át.

Túrós Lukács (1912-1982)

Szakácsmester, szakíró,pedagógus volt. Szakmai tudását Párizsban tökéletesítette.Hazatérése után a: Belle Vue, Abbázia, Budapest Honvéd Kórház konyháit vezette.1955-től-1967-ig a Fővárosi Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola igazgatója volt.

Művei: Lányok asszonyok szakácskönyve (1963), Vendéglátóipari Technológia (1962) (Schulhof Géza társszerző), A mai háztartás kézikönyve (1961)

Venesz József (1912-1978)

Hazai és nemzetközileg elismert szakácsmester, szakíró volt.az állami vendéglátás megteremtésének egyik nagy egyéniségeként tisztelték.Az ő neve alatt jelent meg a konyhatechnológiai Szak és Receptkönyv, Veneszkönyv néven ismert.A második világháború után megalakult Szakács és Cukrász Szövetség elnöke volt haláláig.Szakács és ételismereti szakkönyvei jelentősek.

Venesz-díj: A Magyar Gasztronómiai Szövetség adományozza évente, három kategóriában, életműdíj, szakácsoknak a szakma jobbítása érdekében.

Eigen Egon (1919-1982)

Oscar-díjas mesterszakács volt.Tanuló évei után Ritzben majd a Duna Szállodában dolgozott mint konyhafőnök, majd a Margitszigeti Grand Hotel konyháját vezette.Számtalan külföldi rendezvényen több Olimpián és a brüsszeli világkiállításon is dolgozott.Kora szakácsnemzedékének kimagasló egyénisége.